Energiairányítás

Low hanging fruits – Az alacsonyan lévő gyümölcsök

2016-04-28

Hogy kerül az energiahatékonyságot taglaló írásaim közé ez a kicsit mezőgazdasági jellegűnek tűnő kifejezés? Úgy, hogy mezőgazdasági jellegűnek tűnik, de nem az. Egyébként ez a kedvenc angol kifejezéseim egyike: mert egyszerű, képszerű, közérhető. Azt jelenti: a szüreteled le először azokat az eredményeket, melyekhez nem kell sokat tenned, csak kinyújtani a kezedet, hogy elérd őket. Nem érted miről írok? OK, kezdem az elején.

grapes-690230_1280

 

 

 

Az energiahatékonyság növelő projektekből két fajta van: a beruházás jellegűek és a nem-beruházás jellegűek. Ez utóbbiak célja a munkavállalók energia-probléma iránti érzékenységének felébresztése, az energia tudatosság kialakítása. Mi a lényeges különbség a két projekt típus között? A beruházás jellegű projektekhez két dolog kell: akarat és pénz. A nem-beruházás jellegűekhez meg csak egy: az akarat.

 

A beruházás jellegű projektek megvalósításához azért kell pénz, mert ezek olyan jellegű projektek, melyek pénzköltésével járnak. És azért kell hozzá akarat, hogy a vezetőség hajlandó legyen a meglévő pénzügyi erőforrásokat az energiahatékonyság növelésére költeni (és nem másra, például osztalékfizetésre). Ezeknek a projekteknek a megvalósítása nem mindig egyszerű. A problémák mindig az pénzeszközök meglétével kezdődnek. Ha nincs rá forrás, akkor már buktuk is. Ha van forrás, akkor meg kell küzdeni a többi beruházás jellegű projekttel (új  gép, új targonca, gépfejújítás, stb.). Valljuk meg őszintén, ezek is lehetnek legalább olyan értelmes és hasznos projektek. Éppen ezért valahogy meg kell győzni a menedzsmentet arról, hogy a mi energiahatékonysági projektünk támogassa. De hogyan? Elárulom: minden a jó projekt-előkészítésen múlik.

  • Pontosan definiálni kell a megoldandó problémát,
  • részletesen ki kell dolgozni a megoldási lehetőségeket,
  • pontosan ismerni kell a ráfordításokat, a felmerülő költségeket,
  • kalkulálni kell a várható eredményeket
  • és végül ki kell számolni a megtérülést.

 

Az első három lépés még viszonylag egyszerű: először le kell írni, hogy mely területen szeretnék az energiahatékonyságot növelni, majd le kell írni ennek módját (beruházási javaslat), majd árajánlatokat kell bekérni és kiszámolni a várható költségeket. A várható eredmények kalkulálása nehezebb, mivel a jövőbe kellene látni. Valljuk be őszintén: azért ez problémás. Hisz csak becsülni lehet az esetleges energia megtakarítást, azt pedig végkép nehéz megjósolni, hogy fog alakulni az energia ára a jövőben. Márpedig ezek nélkül nehéz megmondani a menedzsment által oly különösen fontos megtérülési időt. Mit lehet tenni? Először is ki érdemes kiszámolni, hogy a beruházással mekkora energia megtakarítás érhető el. Ennek első lépése a jövőbeni, beruházás nélküli energia felhasználás meghatározása. Ez egyszerűen megoldható a múltbéli energiafogyasztás változásainak jövőbe vetítésével (például lineáris regresszióval). Majd ki kell számítani, hogy a beruházás megvalósítása után mennyi lesz a várható energiafogyasztás (például ugyanezzel az eljárással, de csökkentett energia fogyasztással). Végül kivonjuk a kapott két értéket egymásból, így megkapjuk az energia megtakarítást. Ezt célszerű forintosítani a jelenlegi energia áron, így megkapjuk, hogy egy évben mennyi forintot lehet spórolni a beruházással. Innen a megtérülési idő kiszámítása már gyerekjáték. Persze az igazi profik ismerik a főnökeik klasszikus kérdéseit, melyek így kezdődnek: mi van, ha… Mi van, ha a termelékenységünk nő-csökken 5%, mi van, ha számított energiamegtérülés nem lesz csak a kalkulált 80%-a, stb.. Ezekre a kérdésekre jó előre fel lehet készülni és már előre ki lehet számolni ezeket az eseteket is. Ezeket hívják scenario számításoknak, vagy forgatókönyveknek. Célszerű készíteni egy, a számításoknak megfelelő forgatókönyvet, egyet a rosszabb körülményekkel számolva (pesszimista forgatókönyv, worst case scenario), mikor a termelés kicsit csökken, az energia megtakarítás kisebb, és egyet mikor jobb körülményekkel számolunk (optimista forgatókönyv, best case scenario), mikor termelésnövekedéssel, nagyobb energia megtakarítással számolunk. Ha kiszámoljuk mindegyik esetre a megtérülést, akkor nem tudnak megfogni a főnökeink. Ha azt akarjuk, hogy a mi projekt tervezetünket fogadja el a főnökség, akkor érdemes az ő fejükkel gondolkodni és úgy összeállítani a projekt javaslatunkat.

 

Na és melyik az alacsonyan termő gyümölcs? Vagyis melyik az a projekt, amelyért a vezetőség fel fog nyúlni és le fogja szakítani? Amelyik:

  • alacsony bekerülési igényű,
  • gyors megtérülésű (egy-két év),
  • egyszerű,
  • könnyen kivitelezhető,
  • alacsony kockázatú,
  • nem zavarja a termelést
  • további előny is származik belőle.

Márpedig egy jó projekt javaslat (project proposal) ezekre a felvetésekre, kérdésekre választ ad. Ha el szeretnénk érni, hogy egy energiahatékonysági projektünkre a menedzsment rábólintson, akkor a tervezet összeállításakor ezeket mind figyelembe kell venni és lehetőségek szerint minél pontosabban választ adni ezekre.

 

Az alábbi projektek tartozhatnak ide:

  • az elkoszolódott falú műhelyek kifestése, az elkoszolódott ablakok, mennyezett világítók letakarítása: így a megvilágítás energia költségének akár 20%-a is megtakarítható, kis ráfordítással
  • teremvilágítás helyett helyi megvilágítás alkalmazása
  • alacsony energiafogyasztású világítótestek alkalmazása (pl.: neoncsövek lecserélése LED-s csövekre)
  • intelligens világítási rendszer kiépítése (pl.: a raktárban csak akkor gyullad fel a lámpa, mikor valaki bent tartózkodik és csak azon a helyen, ahol tartózkodik, stb.)
  • kompresszorok vagy egyéb más, hőt keltő berendezések hulladék hőjének újrahasznosítása (pl.: fűtésre, melegvíz előállításra, stb.).

 

Persze vannak költségesebb beruházások is:

  • épületek, tetők szigetelése,
  • nyílászárók cseréje,
  • az öreg, energiazabáló gépek lecserélése modern, energiatakarékos gépekre,
  • hűtővizek hőjének újrahasznosítása,
  • frekvencia szabályozott berendezések (pl.: szivattyúk) alkalmazása,
  • indukciós felfűtések alkalmazása pl. fűtött hengerek esetében,

Kapcsolódó cikkek: